Személyesen találkozni és beszélgetni márpedig kell. Minden szakmai társaság tagsága évente legalább egyszer találkozik, megmutatkozik és megbeszéli a beszélnivalókat. Face-to-face. Erre ma már Budapesten komfortos terek, agorák is vannak. A MoM Kulturális Központ egy ilyen AGORA. „Korszerű, többfunkciós közösségi találkozóhely.” A PMI Budapest Magyar Tagozat idén itt rendezte Art of Project Conference 2015 c. szakmai találkozóját, melyen sokan voltunk. Még többen, mint szoktunk lenni. Megfigyelőként, szakíróként a következő benyomásokat gyűjtöttem, amit megosztok önökkel:
Egyik benyomásom, hogy a konferencia programja ezúttal is a hazai és külföldi előadók sokoldalú, sokszínű témájából állt össze. A „lokális/gobális inga” jelen volt majdnem minden megszólalásban. Ez érthető, mert ilyen a mai világunk, ilyen a projektvilág. Szinte minden projektnek van egy lokális és egy globális aspektusa. Lokálisan csinálni, globálisan pedig átgondolni, összehangolni! Még akkor is, ha nem terjed ki a konkrét projekt és projektmunka vagy annak hozama, eredménye a világra. De a gondolkodás (ekként a nyelvhasználat) miatt is ingáznunk kell a globális/lokálisban. A sokféleségeknek, a különbözőségeknek kell, legyen „egysége” a programokban, projektekben. Úgy gondolom, hogy a különböző aspektusú és kiterjedésű előadásokat a közös nyelvi háttér fogta össze. Integrálta. A PMI PMBOK tematikája, nyelvezete, annak ismerete és használata szerint adódott. Az, amit több évtizede építenek, finomítanak PMI Világban. Amit nem csupán a praktizálók, de a projektben „evezők” versenyzők, versenytársak alakítanak, formálnak.
Engem az előadások közül, Bob Small (Agile Coach) előadása fogott meg, mert világos, tiszta, lényegi és érthető volt a mondottja az agilis projektről s projektlétről. Azt is megérthettük, ami az „Agile Manifesto”-n túl van. A Verizone Enterprise összeszedettsége és beszéde különös figyelmet érdemel. Élenjáró az oly sokféle agile knowledgepraxis területén. Érdemes lenne az elhangzott előadásokra sokoldalúan, kritikusan reflektálni a projektmenedzsment műhelyben vagy klubban. Nem csak a tettek, de a kritikai gondolatok is építenek. Mindenki önmagát építi. Az ilyen kiemelkedő előadások is, amilyet az idei PMI Budapest konferencián halottunk. Sőt! Azóta el is gondolkodtunk a hallottakon.
A másik benyomásom, hogy idén markánsan megjelent a szakmai beszédben a PM világra kiterjedt szakmai hagyománya, a tudáspraxisa, halmozódása, érése, útja. Ez azért „hasznos” dolog, mert minden projekt a jövő felé tekint, arra összpontosít, de a múltból tanul. Szűr le tanulságokat. Nem annyira a történetiség, mint az értelmezések, újraértelmezések lehetnek segítségünkre. Nem csak a megismerésben, hanem a közös gondolásban és a tettekben. Mert megváltozunk általa. Mark Kozak-Holland előadása kiváló kezdeményezés és példa volt a PM szakma történeti múltjának megmutatásában, értelmezésében. Szakmai hermeneutikává idővel majd válik. Mert a hermeneutika mindig valami nem érthetőre összpontosít. Arra, amit az értelmezés során ma értünk a múltból. A jelen és a jövő számára. A „jelen története” hasznos és érdekes lehet a PM szakma számára is. A múlt-jelen-jövő megkülönböztetések együtt (átlapolódva) vannak „bennünk”.
Kiemelkedő szakmai élményt jelentett az idei PMI Budapest konferencia! Mint minden évben, kiemelkedő volt a rendezés, a bonyolítás is. Köszönöm a meghívást a rendezőknek.
Írta: Véry Zoltán
Az eredeti cikk itt olvasható.