A januári hírlevelünkben a PMI Budapest Chapter Elnökségi tagjával, Kovács Ádámmal készült interjúnk olvasható, aki a tagozat titkáraként tevékenykedik.

Hogyan kerültél először kapcsolatba a PMI-val?

A HP-nál dolgoztam gyakornokként mint végzős egyetemista, és az akkori főnököm Czibók Zoltán vitt el először egy projektmenedzsment rendezvényre. Mintha tegnap lett volna. Ijesztő belegondolni, hogy ez már több mint tíz éve volt. Az egyetemen egyébként volt projektmenedzsment oktatás, de a HP-nál találkoztam először a gyakorlatban is a projektmendzsmenttel. Akkoriban került először a kezembe a PMBOK® is, fogalmam sem volt akkor, hogy mi is az a PMI.

Dr. Sebestyén Zoltán

egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. Eddigi munkája során részt vett vállalati tréning anyagok kialakításában és oktatásában, dolgozott hálótervezési szakértőként nagyméretű, összetett projektben. Tíz évig volt a Harvard Business Review magyar kiadásának társszerkesztője. Számos cikk, könyv, könyvfejezet szakmai lektora. A PMI-PMSZ-HTE által idén első alkalommal meghirdetett "Az év projektmenedzsment szakdolgozata, diplomamunkája" pályázaton a három díjazottból két hallgatónak, az első díjas és az egyik különdíjas témavezetője.

1. A PMI Budapest, Magyar Tagozat szervezésében idén tavasszal indult el a PMBOK 5. kiadásának fordítása, a kiadás előkészületei. Korábban Ön is részt vett hasonló munkálatokban. Mik voltak akkor a tapasztalatai?

Sok hasonló feladatom volt idegen nyelvű cikkek, könyvek magyar változatának kiadásánál, de az útmutatóval kapcsolatos munka a nagyszámú résztvevő miatt egészen más jellegű volt. Amikor az útmutatót első alkalommal, 1995–96-ban ültettük át magyar nyelvre, már akkor is megmozgatta az érdeklődő, a hazai projektmenedzsment-kultúráért tenni akaró szakembereket. A teljes folyamatot menedzselő szövetség kiváló munkát végzett akkor, csak úgy, mint most, az ötödik kiadás fordításánál. A legnagyobb vitákat egyébként a terminológiai kérdések váltották ki. Megkockáztatom, a hosszú viták szinte mindig olyan kompromisszumokhoz vezettek, amelyeket a résztvevők java része már el tudott fogadni. Nyilvánvaló, hogy nekem is voltak olyan javaslataim, amelyek végül másképpen kerültek nyomtatásba, de ez a lényege a kompromisszumos megoldásoknak.

2001-2002-re a projektmenedzsment mind gyakorlásában, mind a kultúraművelésében, terjesztésében eléggé elterjedt, a korábbi meg nem értettség is olvadt már, egyre inkább elfogadott feladatkör, szolgáltatás lett. Erre az időszakra a projektmenedzserek személyükben, a multinacionálisvállaltok kultúrájukban, az érdeklődő egyetemi oktatók, kutatók témájuknál fogva kerestek és találtak is kapcsolódást a PMI-hoz. Olyannyira, hogy a 2000-es évek legelején több különböző kezdeményezés is történt. Más és más időpontban különböző csapatok, személyek informálódtak, vizsgálták egy hazai tagozat megalakításának feltételeit. A korábbi elszigetelt kísérletek később projektmenedzseri összejöveteleken, beszélgetéseken is felvetődtek. Úgy tűnt, megérett a helyzet, és megvolt az igény is a PMI-hoz való szervezeti csatlakozásra.

E tényezők megléte csupán az egyik összetevője volt a megalakulásnak. Kellett hozzá más is. A Compaq Magyarországnál (az akkoriban a legnagyobb hazai rendszerintegrálási projekteket menedzselő vállalatban) létrejött a projektmenedzserek elegendő számú közössége, a kritikus tömeg, akik egyetértettek a kezdeményezéssel, és a szervezés számos feladatát megosztották. Másrészt, akik kapcsolatban voltak több kollegával, részesei voltak a szakmai fórumoknak, be voltak ágyazva a projektmenedzsment hazai közösségébe. Ez a szervező csapat hívta meg egy első informális megbeszélésre 2002. július 9-re, egy a PMI központból kapott lista alapján a tagokat, illetve az érdeklődőket. Sokan eljöttek, olyanok is, akik addig a hazai rendezvényeknek nem voltak látogatói. Az összejövetelen megegyezés született arról, hogy közösen összefogva most valóban létrejön a PMI helyi részlege. A szervezés munkájára önkéntes vállalkozókból létrejött és elfogadást is nyert egy csapat, egy ún. előkészítőbizottság, melynek tagjai: Bartók P. Sándor, Bíró Imre, Czibók Zoltán, dr. Egri Károly, Fekete Zsolt, Pálvölgyi Lajos, Prónay Gábor, Szalay Imre, Ternyik László voltak.

Ternyik László

1999-2005 között a PMSZ elnöke, 2002-től 2005-ig a PMI elnökségi tagja volt, 2005-től pedig a PMSZ Etikai bizottságának elnöki pozícióját tölti be. A Clarity Consulting ügyvezetőjét az alapítás körüli teendőkről, a betöltött pozícióhoz kötődő tagsági feladtokról, a PMSZ-szel való közös együttműködésről, annak fontosságáról, a közös célokról és eredményekről kérdeztük.

1. Ön a PMSZ elnökeként a PMI Budapest Magyar Tagozat alapító tagja, az Előkészítő Bizottság tagja volt, és részt vett az alakuló ülésen is. Miért tartotta fontosnak, hogy az akkoriban már itthon is működő projektmenedzser szervezetek mellett újabb pm tagozat kezdje meg működését? Milyen lehetőségeket látott a PMI hazai tagozatában?

Azt hiszem, a dolog fordítva történt. Nem én tartottam fontosnak, hogy egy „újabb pm tagozat" jöjjön létre a már működők mellet, hanem – ahogyan arra Szalay Imre történeti összefoglalójában már utalt – abban az időben formálóban volt a pm szakembereknek egy olyan közössége, amely – talán azért is, mert e projektmenedzserek többnyire „multiknál" dolgoztak – szívesen csatlakozott volna a PMI-hoz. Legközelebb Európában az osztrák chapter kínált ilyen lehetőséget. Szóval, a levegőben volt a Budapesti PMI tagozat megalakítása. Az én törekvésem PMSz elnökként az volt, hogy ha létrejön egy újabb formáció, akkor az lehetőleg ne egy újabb különálló szerveződésként jelenjen meg az amúgy sem túl nagy hazai „piacon", hanem valamilyen módon együttműködésben a már meglévő, működő társaságokkal. Egyébként a PMI-tól teljesen függetlenül is azon munkálkodtam, hogy valamilyen együttműködést alakítsak ki a PMSZ és a különböző párhuzamosan futó szervezetek, első sorban a TIPIK és az IPMA-t képviselő FÖVOSz között. Abban az időben ebben is értünk el sikereket: voltak olyan elnökségi ülések, amelyre mind a négy szervezet elnökségi tagjai meghívót kaptak.

Kővári Zoltán

14 éve foglalkozik projektmenedzsmenttel, projektvezetőként, a projektek irányításáért felelős igazgatóként. Projektvezetőként pályafutása során informatikai és szervezetfejlesztési projekteket vezetett itthon és a régió több országában. Lehetősége volt mind nagyvállalatok, mind középvállalkozások projektkultúrájában dolgozni, szállítói és megrendelői oldalon is projekteket menedzselni, több iparágban megfordulva. Ezt követően cégénél, a Qualysoft Zrt.-nél a projekt üzletág megalapítása volt feladata, a testre szabott projekt módszertan kialakításával, majd a PMO felállításával. Jelenleg a kivitelezésért általánosan felelős igazgatóként a projektvezetők, projektvezetési technikák és a projekt monitoring módszerek gyakorlat orientált továbbfejlesztésén dolgozik munkatársaival a mindennapi PM és PMO feladatok mellett.

1. A PMI Budapest, Magyar Tagozat kommunikációs elnökhelyetteseként mik a legfőbb feladataid?

Feladatom, hogy a PMI Budapest, Magyar Tagozatról, annak rendezvényeiről, tevékenységéről minél szélesebb körben értesüljenek a projektmenedzserek és a szakma után érdeklődők.

Kovács Ádám, PMP

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Menedzser szakán végzett 2006-ban. Egyetemi tanulmányai során ösztöndíjjal tanult Párizsban és Lyonban, anyanyelvi szinten beszél franciául és angolul.
A HP projektvezetői csapatához gyakornokként csatlakozott, eleinte kisebb, majd nagyobb - főként a közmű szektorban lévő - SAP projekteket vezetett, illetve tanácsadóként részt vett a gázpiaci adatcsere modell kialakításában. 2010 októbere óta az RWE IT Magyarországnál dolgozik, jelenleg a SAP Support Center vezetője, illetve SAP projekteket vezet. 2010. óta rendelkezik PMP minősítéssel. 2012-től a PMI Budapest, Magyar Tagozat elnökségi tagja.

1. Mikor kerültél kapcsolatba a projektvezetéssel?

A BME műszaki menedzser szakán végzett egyetemi tanulmányaim során kerültem először kapcsolatba a projektvezetéssel. A gyakorlatban viszont akkor találkoztam először a projektvezetéssel amikor végzős hallgatóként jelentkeztem a Hewlett Packard gyakornok programjára. Nagy szerencsém volt, hogy Czibók Zoltán vezetésével az ország egyik legjobb projektvezető csapatához tudtam csatlakozni. A HP-nál eltöltött idő mindenképpen meghatározó volt a szakmai karrieremben.