Évente a PMI központ megvizsgálja, hogy az előírt formális és kötelező elemeket a szervezet teljesíti-e. Egy részletes kérdőív alapján, amely sorra veszi a szabályok betartását, a pénzügyeket, a régiós részvételeket, tagsági kapcsolatokat, illetve a tagságnak nyújtott szolgáltatásokat.
A feltételek teljesítése alapján erősítik meg a PMI családhoz való tartozásunknak.
Nos, ez a lépés idén is megtörtént, és május elején ismét elfogadták a beszámolónkat, s a tagozat működését jóváhagyták a következő évre.
Hagyományosan évek óta ezt az alkalmat használjuk fel egy kis kitekintésre, hogyan alakult a PMI közösség a taglétszámok tükrében globálisan, itthon és környezetünkben, ami talán hordoz tanulságokat üzeneteket, elgondolkodni valót.
Érdemes egy pillantást vetni a teljes PMI számaira, hogy mekkora közösségnek vagyunk tagjai:
A hazai helyzet alakulása:
Ez azért is érdemes felidézésre, mert, hacsak a minősítettek fele, vagy azon PMI tagok fele, akik nem csatlakoztak a helyi tagozathoz a Magyar Tagozatba is belépne, akkor lenne létszámunk a hasonló népességű Ausztria, Portugália, Dánia szintjén, s talán ekkor mondhatnánk, hogy hazai projektmenedzsment közösség elérte a projekt kultúra fejlettség egy magasabb fokát.
Íme egy áttekintés a környező országokról:
Tavalyhoz képest Örményország és Kazahsztán nagyot fejlődött, s megjelentek új jelentkezők is Makedónia, Grúzia, s volt persze némi régiós átrendezés is.
Ez a sok ország az európai régió tagságának 51%-át adja, a tavalyi 43-hoz képest, a „nagy” országok még dominálnak – nem függetlenül a projekt kultúrájuk érettségétől -, de terjed az „ige”.
