Széles körben szokás az agilis megközelítést módszertannak nevezni. Ez a cikk azzal a céllal született, hogy a tisztázza ezt a megnevezésbeli zavart a különböző kifejezések jelentésének körbejárásával.
A PMI és az Agile Alliance által létrehozott és 2017 szeptemberében publikált Agile Practice Guide alapján az agilis egy megközelítés a munka során az együttműködésen alapuló problémamegoldások alkalmazására, az Agilis Kiáltványban (Agile Manifesto) lefektetett értékek és elvek figyelembevételével. Az agilis hozzáállás meghatározza a személyes viselkedést, a gondolkodás módját és a különböző intézkedéseket az Agilis Kiáltvány értékeivel és elveivel összhangban.
Például szolgálnak erre az önirányított team-ek jellegzetességei, mint:
● a munka iránti szenvedély
● az egyéni teljesítmény elszámoltathatósága
● kollektív felelősségvállalás a csapat teljesítményéért
Az ilyen értékeket és beágyazott viselkedésformákat lehetővé tevő vagy támogató gyakorlatokat és technikákat egy agilis gondolkodásmóddal kell összehangolni.
Módszertanok
Sok megközelítés összhangban van az Agilis Kiáltványban lefektetett értékekkel és elvekkel, ezek közül van olyan, például a Scrum, ami módszertan. A módszertan gyakorlatok, techninkák, eljárások és különböző munkaterületeken következetesen alkalmazandó szabályok dokumentált készlete. A módszertan meghatározza a különböző a feladatokhoz és tevékenységekhez rendelt megközelítéseket, hogy a szakemberek tapasztalatokat szerezzenek az adott gyakorlatok sikeres alkalmazásával és folyamatosan javítsák a korábbi alkalmazásmódokat.
A Scrum például olyan előírásokat tartalmaz, melyek által megfelel a módszertan definíciójának:
● speciális szerepek, mint a Scrum Master és a Product Owner
● speciális események, mint a sprintek és a retrospektívek
● speciális eszközök, mint a backlogok
● speciális szabályok, mint a fejlesztési tevékenységekre és a járulékos termékkiadásokra vonatkozó time-boxing
Testreszabott folyamatok
A PMBOK Guide nem nevezhető módszertannak, nem ír elő speciális gyakorlatokat és technikákat a projektmunkákra vonatkozóan. Inkább azt emeli ki, hogy a szakemberek hogyan alkalmazhatnak olyan megközelítéseket, melyek sikeresnek bizonyultak különböző projekteknél földrajzi területtől és iparágtól függetlenül.
Az Integration Management Knowledge Area kiemeli a projekttervezés általánosan használt megközelítéseit, de nem tart rájuk igényt. Inkább egy útmutató a szakemberek számára arra vonatkozóan, hogy hogyan szabják a megközelítéseket az adott projekt sajátos jellemzőire.
A teamek határozhatnak úgy, hogy kidolgoznak egy nagyon részletes projekttervet a folyamatra az elejétől a végéig a kulcstevékenységek alapján, vagy dönthetnek úgy, hogy a projektet több apró darabra osztják fel és azoknak hoznak létre külön tervezetet. Mindkét esetben el kell döntenie az adott teamnek, hogy mi a legjobb módja a munka megtervezésének és és figyelemmel kísérni a folyamat során az elvégzett munka mennyiségét, hogy be tudjanak számolni üzletnek vagy a vásárlónak.
Egy olyan szervezet, mely szükségét érzi egy bizonyos fokú fegyelem megtartásának a projektfolyamat során, hasznát tudja venni a PMBOK Guide-nak egy olyan belső módszertan kifejlesztésére, mely tartalmazza a kulcsfontosságú feladatokat vagy gyakorlatokat, melyeket a teameknek a projekt során használniuk kell. Ez a hozzáállás biztosítja a szervezet számára a fontos gyakorlatok következetes alkalmazását a projektekben.
A szervezetek különböző szinten építhetik bele módszertanaikba a folyamatokra vonatkozó fegyelmet, például:
● magasabb követelmények a nagy és összetett projektek esetében
● kevés kulcsfontosságú követelmény, melyek a szervezet korábbi, sikeres projektjeiben felállítottakhoz hasonlítanak
● nagyon könnyű feladatok az olyan projektekhez, melyekben az ügyfelek valós időben határozzák meg a követelményeket
A teljesítmény és a sikeresség javítása
Egy módszertan hatékonyságának kulcsa nem annak következetes alkalmazásában rejlik. A kulcs az alkalmazása során tapasztalt tanulságok beépítése a módszertanba, így javítva és fejlesztve a csapat teljesítményét és a projekt sikerét.
A Scrum-ban a retrospektívek segítenek a teameknek tanulni és alkalmazkodni, így ők valós időben fejlesztik teljesítményük. Más módszertanoknál szükséges lehet, hogy a teamek a projekt végén mélyreható értekezleteket tartsanak, melyeken értékelik az általános teljesítményüket és a fejlesztési lehetőségeket.
A szakemberek mindkét esetben fejlődnek és tanulnak a folyamat eredményeképpen. Ennek következtében jobban tudják segíteni a teamek munkáját, hatékonyabb teljesítményt nyújtanak és erősebb eredményeket tudnak felmutatni az ügyfeleknek és a szervezeteknek.
